Bélyegző készítés
A világ első ismert kézi bélyegzőjét 1449-ben használták Velencében „Mediolarum Cursores“ (országok futára) felirattal, melyet postai bélyegzőként alkalmaztak. Ez egy kör alakú bélyegző volt, középen Francesco Sforza milánói herceg címerével. Sajnos ebből az időből nem igazán maradtak fent levelek, így a bélyegzőkről sincs bővebb információnk. Csak a 17. század közepétől maradtak fent nagy számban levelek, melyekről tanulmányozhatóak voltak a bélyegző lenyomatok. A bélyegzők használata igazából ebben az időben terjedt el. Ekkor jelentek meg a dátummal, és pár esetben még pontos idővel is ellátott bélyegzők. Ebből adódóan elsősorban a postai tevékenység koordinálására használták őket. Az első dátumot is tartalmazó lenyomat 1661-ből származik. Ezek után, viszonylag korán jelent meg az első "fizetve" témájú bélyegző Londonban "Paid One Penny" szöveggel 1681-ben.
A ma is használt gumis bélyegzők története a gumi felfedezésével kezdődött, amikor Charles Marie de la Condamine francia tudós rátalált erre az érdekes anyagra 1736-ban az Amazonas vidékén. Majd bő száz évvel később a gumi mai formáját az azonos keresztnévvel rendelkező Charles Goodyear kísérletezése folyamán nyerte el. Történt akkor, hogy Goodyear véletlenül egy kis nyers gumit ejtett forró kénbe, melynek köszönhetően a gumi megszilárdult. Ezt a jelenséget nevezték később vulkanizálásnak, melynek hatására a gumi elvesztette azt a képességét, hogy a hőmérsékletváltozásra változzon az állaga. Ez az apró baleset vezetett a mai napig is használt bélyegző szöveglemezek anyagához. A felfedezés olyan későbbi találmányokhoz segített hozzá, mint a kerékgumi, bélyegző szöveglemezek, cipőtalp, vagy akár az elasztikus anyagok. A sors fintora, hogy Goodyear a kísérletezései során hatalmas adósságot halmozott fel, mely után halálos ágyán a következő szavakkal búcsúzott: „Én boldogan halok meg, a többiek meggazdagodhatnak.”
A bélyegzők gyártása az 1900-as években lendült fel, amikor is több prototípus is elkészült. Már egész korán megjelentek olyan modellek, mint a dátum, vagy automata sorszámozó bélyegzők. A gyártás ezek után gyors fejlődésnek indult, melyhez hozzájárult a technológia modernizálódása is. Üzemszerű előállításának megjelenése gyors elterjedéséhez vezetett főleg az üzleti és hivatali környezetben, megkönnyítve az adminisztrációs munkákat. Külön iparág épült a gyártására, melyen belül megjelentek a világmárkák, amiket ma már óriási üzemek ontanak magunkból. A technika fejlődésének hála ma már nemcsak postákon és hivatalokban használhatóak a bélyegzők, hanem több tucat új alkalmazási terület jelent meg. A bélyegzés betört a gyermekjátékok, a marketing, de még a konyhai eszközök piacára is.
A bélyegzők fontos részei a hivatalos ügyintézésnek, de nem kizárólag munka ügyben használhatjuk. A technika fejlődése a bélyegzőkészítést sem kerülte el, ezért ma már rengeteg kreatív és hasznos lehetőség rejlik egy bélyegző, vagy pecsét alkalmazásában.
A bélyegzőkészítés folyamata rendkívüli precizitást és odafigyelést igényel, ezért is végzik azok kialakítását költséges gépeken, melyek üzemeltetése önálló szakmává nőtte ki magát. A bélyegzőkészítés módszereinek átalakulása drasztikusan megváltoztatta annak felhasználási lehetőségeit is. Új típusok jöttek létre, ezzel egy időben új felhasználási területek jelentek meg.
A ma is használt gumis bélyegzők története a gumi felfedezésével kezdődött, amikor Charles Marie de la Condamine francia tudós rátalált erre az érdekes anyagra 1736-ban az Amazonas vidékén. Majd bő száz évvel később a gumi mai formáját az azonos keresztnévvel rendelkező Charles Goodyear kísérletezése folyamán nyerte el. Történt akkor, hogy Goodyear véletlenül egy kis nyers gumit ejtett forró kénbe, melynek köszönhetően a gumi megszilárdult. Ezt a jelenséget nevezték később vulkanizálásnak, melynek hatására a gumi elvesztette azt a képességét, hogy a hőmérsékletváltozásra változzon az állaga. Ez az apró baleset vezetett a mai napig is használt bélyegző szöveglemezek anyagához. A felfedezés olyan későbbi találmányokhoz segített hozzá, mint a kerékgumi, bélyegző szöveglemezek, cipőtalp, vagy akár az elasztikus anyagok. A sors fintora, hogy Goodyear a kísérletezései során hatalmas adósságot halmozott fel, mely után halálos ágyán a következő szavakkal búcsúzott: „Én boldogan halok meg, a többiek meggazdagodhatnak.”
A bélyegzők gyártása az 1900-as években lendült fel, amikor is több prototípus is elkészült. Már egész korán megjelentek olyan modellek, mint a dátum, vagy automata sorszámozó bélyegzők. A gyártás ezek után gyors fejlődésnek indult, melyhez hozzájárult a technológia modernizálódása is. Üzemszerű előállításának megjelenése gyors elterjedéséhez vezetett főleg az üzleti és hivatali környezetben, megkönnyítve az adminisztrációs munkákat. Külön iparág épült a gyártására, melyen belül megjelentek a világmárkák, amiket ma már óriási üzemek ontanak magunkból. A technika fejlődésének hála ma már nemcsak postákon és hivatalokban használhatóak a bélyegzők, hanem több tucat új alkalmazási terület jelent meg. A bélyegzés betört a gyermekjátékok, a marketing, de még a konyhai eszközök piacára is.
A bélyegzők fontos részei a hivatalos ügyintézésnek, de nem kizárólag munka ügyben használhatjuk. A technika fejlődése a bélyegzőkészítést sem kerülte el, ezért ma már rengeteg kreatív és hasznos lehetőség rejlik egy bélyegző, vagy pecsét alkalmazásában.
A bélyegzőkészítés folyamata rendkívüli precizitást és odafigyelést igényel, ezért is végzik azok kialakítását költséges gépeken, melyek üzemeltetése önálló szakmává nőtte ki magát. A bélyegzőkészítés módszereinek átalakulása drasztikusan megváltoztatta annak felhasználási lehetőségeit is. Új típusok jöttek létre, ezzel egy időben új felhasználási területek jelentek meg.
Draftpress Kft
Minden jog fenntartva Draftpress.hu Kft. 2002-2013
Created By: Nortonseo
